2015. január 7., szerda

This is the beginning of a beautiful friendship

Az úgy volt, hogy megtalált egy kölcsöngitár. Egy bolgár Orpheus. Éppen a hegedűt kezdtem újra (20 év után), és a furulyát fújtam lelkesen, de gondoltam miért ne férne bele a gitár! A másik kettő mellett úgysem tudok énekelni, pedig mennyire szeretek! Két kisfiam mellett a netes tanulás mellett döntöttem, de ez az út elég nehezen indult, majd be is fuccsolt. Oké, hogy ez az E-dúr, ez meg az A-dúr stb., de az akkordok közti váltások egyáltalán nem mentek, a pengetéstechnikáról nem is beszélve. Azért nem adtam fel, így találtam rá a Fóka TV Gitározzunk! rovatára a youtube-on, innen pedig a Muszty Bea és Dobay András nevével fémjelzett Új gitáriskolára. Innan keveredtem az oldalukra, ahol megannyi kincsre és hasznos információra bukkantam, a gitáros fórumról nem is beszélve! És még az oktató anyag is sokkal olcsóbban elérhető!

Ezek a történések segítettek átlendíteni a holtponton. Már az elejétől kezdve nagyon jól tudtam haladni az anyaggal: jól összeállított, érthető és emészthető, teletűzdelve apró pici feladatokkal, melyeket megoldva mindig van sikerélmény. Annyira emlékszem, a gyökkettő szinten történt, hogy betették a Yellow submarine refrénjét, hogy pötyögjük le. Én olyan boldog voltam, amikor sikerült!! :) A már említett gitáros  fórumról is rengeteg bátorítást kaptam!

Sajnos nem jut időm sokat gyakorolni, ráadásul a szabad perceimet sem tudom előre kiszámolni. Igaz most kapóra jött a tél, és hogy hamar esteledik, így délután már inkább behúzódunk a lakásba, és vagy játszunk, vagy mesélünk, vagy zenélünk :) Egyedül az esti fürdés időpontja a tuti: amíg az Apukájukkal pancsolnak, én pengetek kicsit, majd amikor felöltöztek, még zenélünk pár percet közösen is.

Hát így :)

A kölcsön Orfeust nagyon szerettem, azon tanultam gitárt hangolni (relatív módszerrel), és az első akkordokat, nótákat is ezen játszottam, nagyon szépen szól, szerelmes voltam a hangjába!

Végül némi segítséggel lett sajátom is: egy Cort AD810. Próbáltam a vékonykább AF510 fazont, de az Orfeus után a döhébb dreadnoughtot választottam. Szeretem a basszusok dörgését, na! :)

Karácsonykor már egész sokmindent le tudtam játszani, pedig eleinte a fiúk csak a 8 óra munk, 8 óra pihenésért voltak oda, az ment orrvérzésig... az ünnep hangulatát és fényét a Csendes éj (hangzatfelbontással), a Fenyőünnep immár eljő, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Hull a pelyhes fehér hó, Pattanj pajtás, pattanj Palkó, Dióbél bácsi és a Tüzed Uram, Jézus emelte (utóbbit nem élveztem annyira, mert nehezen megy még a H-moll).


Az elkövetkezendőkben az éppen aktuális fejleményeket és dalokat fogom megosztani, inkább csak a magam és családom szórakoztatására :) Nincsenek nagyratörő céljaim, a szűkebb környezetemnek zenélek.

1 megjegyzés:

  1. Szuper! :) Én is hegedültem 4 évig, de a családom szerencséjére abbamaradt eme szenvedélyem :D Na jó, mentségemre szolgáljon, hogy nem voltam több 12-nél. ;) Nagyon jó ez a blog Nóri! Olvasni foglak! :)

    VálaszTörlés